Talán ez az a szó, amely legjobban jellemzi elszúrt -, hogy ne használjak más szót - világunkat.
Információs káosz. Torzítások. Most már nem a kritikai gondolkodásra törekszünk, nem vagyunk kíváncsiak őseink filozófiájára - na nem mintha én magam olyan nagy filozófia olvasó meg elemző lennék - sem tanításaira. Elvetjük meg elavultak, de ezekre az ''elavult'' konstrukciókra építettünk fel egy világot. Egy rendszert, amelyben létezünk. Egy rendszert, amelybe szép lassan bekúszott a káosz, odalett a rend. A világosságot felváltotta a sötétség, az életet a halál, az igazságot a hazugság.
Belemehetünk abba, hogy minden szubjektív és minden embernek meglehet a maga véleménye arról, hogy minek hogyan kellene működnie. Ez így is van. De mi szerint? Mi az alapérték, amellyel összhangban alakítom az életem? Mert, hogy ez az érték. Vegyünk néhány példát:
Hit és Istenbe vetett bizalom - az a bizalmas kapcsolat, amelyben az ember rábízza az életét Istenre.
Szeretet (Agapé) - önzetlen, áldozatkész szeretet Isten és embertársaink felé
Remény - jövőbe vetett bizalom Isten ígéretei alapján
Hűség - kitartás Isten és az adott szavunk mellett
Alázat - a saját korlátaink felismerése és Isten nagyságának elismerése
Irgalom és megbocsátás - készség a másik ember hibáinak elfogadására (még ha nem is értesz vele egyet)
Igazságosság - tisztességes és méltányos bánásmód mindenki iránt
Béketűrés / türelem - kitartó, békés szív még a nehézségekben is
Önuralom - szenvedélyeink, indulataink kordában tartása
Friedrich Nietzsche „Isten halott” gondolata jut eszembe, de nem tudtam hogyan magyarázzam el, ezért inspirálódtam:, Nietzsche nem Isten fizikai halálára gondol, hanem ez egy kulturális-szellemi diagnózis.
A keresztény értékrend összeomlott. Nietzsche azt látta, hogy a 19. századi Európában, a tudomány, a felvilágosodás és a modern kritikai gondolkodás aláásta a hagyományos keresztény hitet, amely addig az európai kultúra alapja volt. „Isten halála”ténymegállapítás: Szerinte nem az ő kijelentése ölte meg Istent, hanem a nyugati gondolkodás fejlődése tette feleslegessé a transzcendens alapot.
Ennek következménye az Értékválság (nihilizmus): Ha a keresztény Isten, mint abszolút mérce „meghalt”, akkor elveszik az univerzális, objektív erkölcsi alap. Ez az úgynevezett „értékek sivataga”, amelyben minden érték viszonylagossá (szubjektívvé) válik. Ez egyszerre jelent veszélyt és lehetőséget: Nietzsche egyszerre figyelmeztet és provokál: a régi értékek elvesztése ürességet és kétségbeesést is hozhat, de egyben szabadságot és kreatív lehetőséget is nyit.
Válaszként a nihilizmusra Nietzsche az „Übermensch” (túl-ember, felsőbbrendű ember) eszményét hirdeti. Ez az ember nem külső tekintélyre (Istenre, hagyományra) támaszkodik, hanem önállóan teremti meg saját értékeit, és felelősen él velük. Nietzsche nem ateista prédikációként szánta a mondatot, hanem kulturális diagnózisként: leírja, mi történt, nem azt mondja, hogy örülnünk kell ennek. A kijelentésben van tragikus hang: az emberiségnek most saját erejéből kell választ találnia az erkölcsi és spirituális kérdésekre.
„Isten halott” – Nietzsche szerint – azt jelenti, hogy a nyugati civilizáció elveszítette a hagyományos, keresztény alapú abszolút értékrendet, és új, ember által teremtett értékekre kell támaszkodnia, különben a nihilizmus veszélye fenyeget.
Ezt azért hoztam ide, mert szerintem, vagy legalábbis most azt látom a világban, hogy ezt a felsőbbrendű ember dolgot nagyon csúnyán elbuktuk. Megdöntötték a keresztény értékeket, megdöntötték az ókori görög filozófusok értékrendjeit, mert az is régi meg elavult meg rasszista, meg homofób és ha nem ezek akkor nem korrektek politikailag és mi maradt helyette? A nagy semmi amit próbálunk betölteni valamivel, de az a valami az nem materializálódik. Annak a valaminek nincs rendje.
Kitettünk Istent a világból és vergődünk nélküle.
Újjal mutogatunk egymás felé és gúnyoljuk meg lesajnáljuk egymást.
Hirdessétek az örömhírt.
„Hirdesd az igét, állj elő vele alkalmas és alkalmatlan időben.” (2Timóteus 4:2)
„Menjetek el szerte az egész világra, és hirdessétek az evangéliumot (örömhírt) minden teremtménynek.” (Márk 16:15)
Nem azt írja, hogy riogass! Hanem, hogy mondd el, Jézus szeret, meghalt érted, hogy te élhess! Hogy Isten irgalmas és szeretett örökkévaló szeretettel!
Ha nem tudnátok állítólag ma a jó emberek elragadtatnak mások itt maradnak mert nagyon nem jó emberek. Amerika vallási pszichózisban szenved éppen, mert egy pásztor elmondta egy videókban, hogy ő megálmodta. Az nem baj, hogy maga az Úr Jézus sem tudja, sem az időt sem az órát, hogy mikor fog eljönni. Ez csak ilyen mellékes Bibliából vett bibliai tény, ne is foglalkozzatok vele (értsd az iróniát).
Ha Isten velünk, kicsoda ellenünk?
Legyen úgy.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése